A tőzsdei délibáb: Mit mér valójában és miért számít

Minden este ugyanazt a történetet halljuk: a részvénypiac fellendülőben van, rekordmagasságok születnek, és a befektetők meglovagolják a hullámot. Elhitetik velünk, hogy amikor a tőzsde szárnyal, a gazdaság is szárnyal, és a jólét csak egy emelkedő Dow-ra van. Ez egy megnyugtató narratíva, amely közel 40 éve tartja magát Amerikában. De az indexek emelkedéséről szóló szalagcímek mögött egy másik valóság húzódik meg – egy olyan, ahol a gazdasági fundamentumok és a tőzsdei mozgások egyre kevésbé kapcsolódnak egymáshoz.

tőzsdei kockák egy kijelzőtáblán

Az amerikai gazdaság növekedési üteme, amelyet a vásárolt és eladott árukkal és szolgáltatásokkal mérnek, már nem az, ami egykor volt. A bérek stagnálnak, és az átlagos amerikai családok nettó vagyona még mindig küzd, hogy kilábaljon a nagy recesszió okozta visszaesésből. Tehát mit is mér a tőzsde, ha nem a mögöttes gazdaságot?

A részvénypiacot gyakran a gazdasági egészség barométereként emlegetik, de valójában inkább a befektetői hangulat és a jövőbeli várakozások, mint a jelenlegi jólét mérőszáma. Ez egy olyan mechanizmus, ahol a vállalatok részvényeivel az alapján kereskednek, hogy az emberek szerint mennyit fognak érni ezek a részvények a jövőben. A részvényárakat nem pusztán a vállalat belső értéke határozza meg; inkább a befektetők által megvásárolt uralkodó narratívák alakítják őket. Ezért van az, hogy egy vállalat részvényárfolyama a hype hatására az egekbe szökhet, vagy a botrányok hatására zuhanhat.

A tőzsdék rövid története

A tőzsdék rövid története megmutatja, hogy a kereskedés az 1792-es Wall Street-i gombfa alatt zajló kereskedéstől a mai, világszerte működő tőzsdéken zajló nagy sebességű digitális kereskedésig fejlődött. Az amerikai New York-i tőzsde (NYSE) és a NASDAQ ennek a globális rendszernek az erőközpontjai. A NYSE olyan nagy ipari óriásoknak ad otthont, mint az IBM, míg a NASDAQ az olyan technológiai innovátorok szinonimájává vált, mint az Apple és a Google. Az olyan indexek, mint az S&P 500 és a Dow Jones ipari átlagának felemelkedése leegyszerűsítette a tőzsde nyomon követését, mivel ezek a mutatók a legnagyobb amerikai vállalatok teljesítményét tükrözik.

bitcoin érmék és dollár bankjegyek

A részvényindexek növekedése ellenére azonban a növekvő egyenlőtlenség paradoxonával kell szembenéznünk. A fellendülő piac előnyei nem jutottak el annyi emberhez, mint gondolnánk. Valójában a részvénypiacra fektetett amerikaiak aránya csökkent, különösen a középosztály körében. Eközben a vezérigazgatói fizetések és az átlagos munkabérek közötti különbség felduzzadt, ami egy olyan rendszert tükröz, amely a rövid távú nyereséget és a befektetők hozamát a hosszú távú gazdasági egészséggel szemben jutalmazza.

A 20. század végén a tőzsde az amerikai jólét szinonimájává vált. Az állami vállalatok, amelyek egykor segítettek az amerikai középosztály felépítésében, mindenekelőtt a részvényesek hozamát kezdték előtérbe helyezni. Ez az elmozdulás, amelyet nagyban befolyásolt Milton Friedman közgazdász 1970-es híres esszéje, azt állította, hogy a vállalatok egyetlen feladata a részvényesek profitjának maximalizálása. Az eredmény? A vállalati stratégiák egyre inkább a rövid távú részvényárfolyam-emelkedésre irányultak, gyakran a fenntartható növekedés és a munkavállalók jólétének rovására.

Vegyük a részvény-visszavásárlásokat

2007 és 2016 között az S&P 500 vállalatai nyereségük több mint felét részvény-visszavásárlásra fordították, ezzel mesterségesen felhajtva a részvényárakat. További 39%-ot osztalékként osztottak szét, így minimális forrás maradt a béremelésre, a kutatásra és fejlesztésre vagy a gazdaságot hosszú távon erősítő bővítési erőfeszítésekre. Miközben ez a gyakorlat gazdagítja a befektetőket és növeli a vezetői javadalmazást, gyengítheti a vállalatokat és károsíthatja a szélesebb értelemben vett gazdasági növekedést.

A magasabb hozamra törekedve Amerika vállalatai olyan költségcsökkentő intézkedéseket fogadtak el, mint az elbocsátások, gyárbezárások és a bérek visszaszorítása. Ezek a stratégiák rövid távon jótékonyan hathatnak a nyereségre és a részvényárfolyamokra, de a közösségek és a munkavállalók számára nagy árat jelentenek. A Wausau Paper Company brokawi (Wisconsin) gyárának bezárása ékes példát kínál: egy fedezeti alap azonnali megtérülésre irányuló igénye a város legnagyobb munkaadójának bezárásához vezetett, ami tönkretette a helyi gazdaságot.

A jelenlegi tőzsdei dinamika nemcsak a vállalati magatartást alakítja, hanem szélesebb társadalmi tendenciákat is befolyásol. Mivel a befektetők magasabb hozamot követelnek, a vállalatok olyan döntésekkel válaszolnak, amelyek a részvényesek érdekeit helyezik előtérbe az érdekeltek igényeivel szemben, ami tovább növeli a gazdasági egyenlőtlenséget. Ez felveti a kérdést: Hogyan alakíthatjuk át a tőzsdei ösztönzőket a közös jólét előmozdítása érdekében?

A részvénypiac reformja a részvényesek szerepének újragondolásával kezdődik.

A részvényesek felhasználhatják és fel is kell használniuk befolyásukat, hogy olyan felelős vállalati gyakorlatok mellett szálljanak síkra, amelyek figyelembe veszik a munkavállalók, az ügyfelek, a közösségek és a környezet érdekeit. A hosszú távú befektetési stratégiák fenntartható értéket teremthetnek, elősegítve az innovációt és a növekedést, amely mindenki számára előnyös – nem csak azok számára, akiknek megvan a pénzügyi lehetőségük a részvénykereskedelemre.

A tőzsde képes a jót szolgáló erővé válni, ösztönözve a vállalatokat arra, hogy a gazdasági fejlődést elősegítő döntéseket hozzanak. Már eddig is segített a nemzeteknek gazdagságot teremteni, és lehetővé tette az átalakító innovációkat. Ahhoz azonban, hogy a piac valóban a közérdeket szolgálja, tovább kell fejlődnie a rövid távú nyereségre és a részvényesek elsőbbségére való összpontosításon.

férfi laptopon gépel, a tőzsdét figyeli

Végső soron az előre vezető út a vállalati felelősségvállalás szélesebb körű felfogásában rejlik, amely egyensúlyt teremt a profitszerzés és a társadalmi hatás között. A befektetőknek támogatniuk kellene ezt a változást, felismerve, hogy a valódi jólétet nem kizárólag a tőzsdei csúcsok, hanem az azt támogató társadalom ereje és jóléte alapján mérik. Csak így nyerhetjük vissza a tőzsde eredeti ígéretét, mint a gazdasági lehetőségek és a közös siker katalizátorát.

Ha szenvedélyesen érdeklődik a tőzsde iránt, és szeretne könnyen és gyorsan befektetni, KÉRLEK LÁTOGATJA MEG A WEBOLDALT

Scroll to Top